Radiátor cseréje
Telefonon elérhető általában: 7-19 ó között
Indítás: +36 – 30 / 269 – 2989
–
Email írása: vizgazdoktor@gmail.com
Radiátor cseréje
Mire figyeljünk oda?
A régi rendszerű acéllemez öntöttvas és aluminium, radiátoraink kötéstávolsága szobákban általában 60 cm, fürdőben, előszobában akár 90 cm is lehet. Az új acéllemez radiátorok kötéstávolsága 54-55 cm között alakul.
… de mit is jelent a kötési távolság? A radiátorba bemenő (felső) és az onnan távozó (alsó) cső tengelyközepeinek egymástól való távolsága.
Sajnos az utóbbi időben a nagyobb barkácsáruházakban, valamint a szerelvény boltokban is egyre gyakoribb, hogy nem megfelelő minőségű (elsősorban acéllemez) radiátorokat forgalmaznak, melyek gyenge anyagminőséggel bírnak, könnyen rozsdásodnak és 10 éven belül ki is lyukadnak, függetlenül attól, hogy hosszútávú garanciával csábítják a vevőket és imádkozzák ki pénzüket bukszájukból.
Hőigény!
Egy panellakás hőigénye 30 w/m3 a FŐTÁV (= TÁVHŐ) szerint, de ez nem vonatkozik egyedi fűtéses lakásokra. Természetesen ettől el lehet térni, ha a lakás csak északi fekvésű, földszintről alulról nem fűtött, vagy egyéb más körülmény van ami a helyi adottságoktól függ.
Hogyan számoljuk ki az adott helység hőigényét pl. egy átlagos fekvésű részben benapozott panel lakás esetén?
Mérjük le a szoba hosszát, szélességét és belmagasságát. Ennek a 3 számnak a szorzata adja meg a légköbmétert.
Azt egy bekezdéssel feljebb már jeleztem, hogy a TÁVHŐ 30 w / m3-rel számol.
Vegyünk egy példát! A lakásunk egyik szobbájának alapterülete 12 nm (3 x 4 m), belmagassága 3 m. Ebben az esetben a légköbméter kiszámítása = 12 nm x 3 nm-rel, vagyis 36 légköbméter.
Ha igaz a TÁVHŐ iránymutatása (vagyis 30 w/m3), akkor az adott helységbe mekkora hőteljesítményű radiátorra is van szükségünk?
12 nm x 3 nm x 30 w =1.080 WATT
Jelenleg milyen csőszerelési móddal dolgozik a vállalkozók jelentős része?
- rézcsővel
- ötrétegű műanyaggal
- korábban acélcsöves szerelési mód volt az elfogadott és az egyetlen megoldás, melyet lánghegesztésben is jártas csőszerelők végeztek. A lánghegesztés egyre inkább kihalóban van. (Szeretném felhívni leendő ügyfeleim figyelmét arra, hogy lánghegesztéssel nem foglalkozom.)
Az új acéllemez radiátorok kötéstávolsága kisebb 5-6 cm-rel (, vagyis kb: 54-55 cm) a korábban megismerthez képest. Az alumínium radiátoroké továbbra is többnyire 60 cm-esek.
Ha a kötéstávolság azonos (régi = új), akkor általában nem szükséges az ágvezeték átalakítása kétcsöves rendszernél – legfeljebb a fűtőtest mélységében lehetnek eltérések -, egycsövesnél biztosan szükséges lesz az átalakítás. (Az egycsövesnél és a nagyon régi rendszereknél általában nincsenek elzáró szelepek alul). Az egycsöves rendszereknél szükséges egy átkötő szakasz beépítése is ahhoz, hogy a teljes rendszer (általában panel lakások) megfelelően működjön és a radiátorok elé fentre és lentre is 1-1 elzáró bekerülhessen.
Az átkötőszakasz lényege, hogy a rendszerben cirkulálhasson a víz akkor is, ha mi a radiátorunkat lezárjuk. Sajnos előfordulnak olyan kivitelezések főleg panel lakásokban történő fűtőtest cserét követően, vagy házközponti fűtéseknél, hogy a visszatérő, átkötő szakaszt, vagy a strangvezetékhez is hozzányúl a fűtésszerelő nem megfelelő szakértelemmel. Tipikus eset, hogy túlságosan leszűkítik egycsöves rendszernél az átkötő szakaszt, ami azt eredményezi, hogy a rendszerben nem tud megfelelően áramolni a víz, ami a fűtés hatákonyságát csökkenti.
Mi az az egycsöves fűtési rendszer? Hogyan lehet felismerni?
A régi fűtési rendszerek egycsöves rendszerűek voltak, melyet könnyedén bárki felismerhetett, főleg régi panellakásokban (családi házakban) talalálkozhatunk ilyenekkel. Fő ismérve, hogy az emeleteket összekötő függőleges csőszakasz egyetlen egy csőből állt, ami azt jelentette, hogy gyakorlatilag a radiátorokat több emeleten keresztül sorbakötötték.
Ha valaki mondjuk egy tízemeletes ház 4.emeletén olyan radiátort szerel fel, melyekre fentre és lentre is szelepet tesz, ott a teljes rendszer megborulhat, ugyanis a víz a későbbiekben képtelen lesz cirkulálni, vagyis a rendszer gyakorlatilag működés képtelenné válik. Ha a fűtési rendszerünket korszerűsíteni akarjuk, akkor feltétlenül még a radiátorokba csatlakozó 2 fűtési vezeték elé építsünk be egy átkötő szakaszt (kerülőt), ami azért kell, ha mi elzárjuk a radiátorunkba bemenő vizet akkor is a víz a teljes rendszerben képes legyen megfordulni.